2023 Április 9. pfuuu életem eddig legjobb Húsvéti Ünnepe.
Hogy miért?
Mert reggel nyolckor keltünk Kolozsváron…gyors reggeli, szépen felöltöztünk, be az autóba és irány Szentkirály. 10:31kor bevágtatunk a templomba, persze a Tiszteletes Úr már a szószéken áll, próbálom kinyitni az ajtot, amilyen halkan csak tudom, de hiaba, az egesz templom hatra nézett, hogy lassa ki érkezett ilyen keson. (persze majd elsullyedtem szégyenemben). Na ez van, nincs mit tenni, még szerencse, hogy annya foglalt helyet nekunk Irisszel es apja foglaltan Dannak es Ivannak.
Szep istentisztelet volt, sokan voltak, csak kicsit hosszas. Kettő és fél órát tartott a templomozas. Kettő es fel óra után en drága férjem a templomban, s dúdolta a zsoltári énekeket, úgy hogy egy szót sem értett magyarul. Mi ez ha nem szerelem? Szeretet? Tisztelet? Megbecsülés? Összetartás……Nem tudom melyik pontosan, vagy lehet hogy mind? Nagyon jól esett, hogy elkisértek az enyémemim a reformatus templomba es nagyon buszke voltam a kicsikre is. Iris olyan cuki volt, ahogy a legényeket kommentálta, s Ivan is nagyon jól birta, annak ellenere hogy meg nincs hét éves, egyáltalán nem lehetett hallani a kis száját. Mondjuk a vegere wcre kellett mennie, tata muszaly volt hazaszaladjon vele, de Ivan mindenképpen vissza akart jönni, mert nem tette be a pénzt a perselybe…a kicsi drága, milyen kis figyelmes.
Istentisztelet után haza mentünk. Hamarosan megérkeztek Szabiék is. Nagy volt az öröm, hogy az unokatestvérekkel ujra talalkozhatnak, s még nagyobb volt, mikor kiderult hogy ülnek a lányok is keddig mamánál. Szépen megebédeltünk. Rendeltünk Gábortól egy bőséges előétel tálat, anya főzött levest, de már a masodikat ne volt ki megegye, annyira tele voltunk…a krumpli pirét es a kolbaszt hagytuk estére.
Ebéd utan, szokas szerint kimentünk Erzsi mamához Magyarókerekére. Mama is várt sutivel, piros tojással, üditővel minket. Jah és majd elfelejtettem Ivan az iden még verset is mondott. Az első locsolo verse, amit betanult a kovetkező:
| Én kis kertészlegény vagyok: Virágokat locsolgatok. Azt hallottam, hogy egy rózsa El akar hervadni. Szabad-e locsolnii? |
Meglocsolt Ivan mindenkit, Szepen hangosan elmondta a verset, kihúzta magát a vadonat új kosztümjében, s a csokor nyakkendőjében, amit direkt Husvétra választott magának. Nagyon sokat gyakorolt előtte, nehogy hibázzon, vagy megakadjon, igazán komolyan vette ezt a feladatot az én kis maximalistám. Mama után meglatogattuk Magdit is, s utanna mentunk baba latogatóba Zalánhoz, Levi és Juti harmadik kisfiához. Ott is aztan volt minden: babázás, sakkozás, pálinka kóstolás.
Miutan mindent lejartunk, mindenkit meglátogattunk jöhetett a buli is.
Este kilenckor kimentünk a kocsmába, ahol a csapat nagyrésze már elkezdett iszogatni. Tudtuk, hogy Szentkiralyon nem lesz buli, mert lebontották a Kultúr otthont s Körösfőre kell menni, ott DJ Zozo mixel.
Igen ám, de gyalog nem mehettünk, tehát valakinek vezetnie is kellett, s mivel én voltam az aki addig meg nem ivott, hát ream került a sor, hogy vezessek. Kiértunk Körösfőre, rengeteg fiatal, átlag életkoz 18 év (mondjuk mi felvittuk 20ra biztosan:))) Félénken mentünk befele, hiszen a szentkirályi banda először jelent meg körösfőn a malomban, de a jó zenének hála igen hamar „levetkőzte mindenki a gátlásait”. Volt ott minden féle zene: house, hip hopp, konnyu zene, csárdás, manele, mulatós, román, magyar, angol, igazán mindenféle. Nagyon de nagyon jól telt, folyton táncoltunk. Nagyon jó volt a tásaság is. Ott voltak Szendiek, Tündéék, Kingéek, Timiek és Bettiek Magyarországról, Csabáék a Székely földről, s eljöttek Szabiék is Orsival. Nagyon jó volt a buli, s ezt mi sem bizonyitja jobban, hogy reggel fél hatig ültünk, vagyis táncoltunk. Mikor ment a ” Lehetsz Király „cimü dal a Romeo és Júliából, szinte megrészegedtem a boldogsagtól, úgy hogy egy korty alkoholt sem fogyasztottam!
Reggel mindenkit haza vittem, s út közben énekeltük az ” Un trandafir creste la firida mea”-t, aztán a ” Bolgogság gyere haza”t és végül a „Most élsz”t s mire leparkoltam a ház előtt már hat óra volt s mondja Dan, hogy fél óra mulva kelnek a kicsik, sok értelme nincs, hogy lefeküdjünk oda…. igy elhatároztuk, hogy visszafordulunk Kolozsvárra. Igy is lett, csak előtte besurrant Dan a pince lakásba ( ahova apja volt ” száműzve” hisz mind az öt ágy foglalt volt a felső házban) s reá zenditett egy ” KUKKURIGUUUU” ra korán reggel, hogy apja azonnal seggre ült az égyban :-))))
Miutan jól megvicceltük apját gyorsan kifosztottuk a hűtot, ettünk egy jót s vissza Kolozsvárra, ahol delutánig aludtunk nyugodtan. 🙂
Számomra ez az igazi ünnep, amikor együtt a család, a sok barát, s együtt örvendünk, hogy Jézus megváltott!
